Szakmai fórumot tartott a katolikus hittan érettségi tételkészítő bizottsága

A katolikus hittan érettségi tételkészítő bizottsága első alkalommal szervezett szakmai fórumot a Katolikus Pedagógiai Intézetben május 24-én az érettségiztető hittanárok számára. A programon 72 pedagógus vett részt az ország 57 intézményéből.

Az első előadásban Zsódi Viktor piarista atya, a tételkészítő bizottság elnöke ismertette az előző évek statisztikai adatait. Kiemelte, hogy a hitéleti tantárgyakból érettségiző diákok 55 %-a katolikus hittanból vizsgázik, amely 2022-ben 764 tanulót jelent. A legtöbb diák Budapestről és Győr-Moson-Sopron megyéből jelentkezik hittanból érettségire. A fiatalok alapos felkészítést kapnak tanáraiktól, hiszen a tavalyi évben 4,57 volt az érdemjegyek országos átlaga. Az előadók között volt Gazdag Gyöngyi Gemma nővér, aki érettségi elnöki tapasztalatait osztotta meg hallgatósággal és bemutatta a bajor hittan érettségi követelményeit és vizsgarendszerét. Dr. Dejcsiscs Konrád bencés atya a pannonhalmi gimnázium tapasztalataival gazdagította a hittanár kollégákat. Az utolsó előadást Dr. Keszeli Sándor tartotta, aki az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának égisze alatt működő Katekézis Nemzetközi Bizottságának tagja és gyakorló gimnáziumi hittanár Szegeden. Keszeli tanár úr röviden bemutatta a 2020 májusában megjelent új kateketikai direktórium iskolai "vallásoktatásról" szóló pontjait és kiemelte, milyen fontos a hittanárok munkája során, hogy segítsék a tudást életbölcsességgé válni és a valódi párbeszéd szellemét fejleszteni, miközben a hittannak tantárgyi jellege van és így rendszerezett folyamatban teszi jelenvalóvá az evangéliumot és a keresztény kultúrát.

A szakmai fórum utolsó részében csoportokban folyt a munka. A résztvevők kifejezték szándékukat, hogy legyenek rendszeres szakmai találkozók a témában.

A tételkészítő bizottság létrejöttét és működését az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet szabályozza, amely kimondja, hogy tantárgyanként kell megszervezni a bizottságokat. A jelenlegi bizottságot a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nevezte ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsának jóváhagyásával.

A tételkészítő bizottság feladata:

• megválaszolni a vitás kérdéseket, vagy legalábbis ez a bizottság adja a szakmai hátteret az Oktatási Hivatal számára;
• a tavaszi szóbeli érettségi vizsgák napjai alatt (2022. június 13-24.) „ügyeletet” tart, hogy ha felmerül szakmai kérdés az egyes érettségi bizottságokban, arra mihamarabb választ tudjon adni;
• a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottságok középszintű tételsorait összeállítani;
• megalkossa az emelt szintű szóbeli tételsorokat, az emelt szintű írásbelit, továbbá mindehhez a javítókulcsokat (jelenleg nem aktuális, mert nem kerül megszervezésre az emelet szintű vizsga);
• a bizottság kizárólag az érvényes törvényi keretek között dolgozhat, vagyis csak az előírásoknak megfelelő tételeket és feladatokat fogalmazhat meg. Nem feladata a törvények és rendeletek megváltoztatása.

Az előadók hangoztatták a differenciálás és az adaptivitás fontosságát az érettségifelkészítés során is, valamint kiemelték azokat a kompetenciákat, amelyek az oktatás és a vizsgáztatás során is központi szerepet kell betöltsenek:

• a bibliai szövegek mondanivalójának aktualizálása a ma keresztényének életére
• véleményének indoklása, állásfoglalásának megalapozása
• az egyháztörténeti események értelmezése és összevetése a mai kor problémáival
• az egyház mai helyzetének elemzése
• a keresztény életgyakorlat örömei, nehézségei
• mai erkölcsi problémák elemzése
• a vallásos élet értékének, az egyházhűségnek bemutatása
• a missziós tevékenység fontossága
• mások megértésének, tiszteletének, elfogadásának alapja a krisztusi szeretet

Győri Egyházmegye Sajtóiroda

Magyar Kurír

Hamvazószerda és nagyböjt

Néhány eszközt szeretnék megosztani a nagyböjt és a hamvazószerda középiskolai hittanórán történő oktatásához.

Egy rövid szöveggyűjtemény a témáról: PDF

Néhány dia, amely a szöveggyűjtemény anyagát mutatja be: PPTX (A pptx fájlt jobb letölteni, mert akkor több információ látszik belőle, mint a google-n keresztül.)

Esszépályázat

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága Szent Márton évében esszépályázatot hirdet Elvitt engem Jézushoz címmel.

A pályázat a Szent Márton évben ismét Budapesten megrendezendő Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) rendezvényhez kapcsolódik.

A rendezvény célja, hogy az irgalmasság szentévéhez kapcsolódva Jézusra, mint a Katolikus Egyház szociális munkájának forrására irányítsa a figyelmet. Szeretnénk megismertetni a hívő és nem hívő közönséggel egyaránt, hogy mit jelent és miért fontos a mai kor emberének az irgalom, és a Katolikus Egyház szervezetein és munkatársain keresztül milyen sokféle módon találkozhatnak Jézus irgalmas arcával és szeretetével. A szociális szervezetek bemutatásán túl fontos szerepet kapnak az egyéni életutak, a tanúságtételek és a személyes beszélgetések, ahol az irgalmasság cselekedetei kézzelfoghatóvá és emberivé válnak.
Az irgalmasság témáját erősítve a rendezvény másik kiemelt célja a jubileumi Szent Márton-év megünneplése.

Szent Márton életének eseményei közül legtöbben azt ismerjük, amikor a szent katonaként kettévágja köpenyét és az egyik felét a didergő koldusra teríti, holott életének számos más történetét és csodáját is megörökítették.
Szent Márton életének középpontjában a hit terjesztése és védelme állt. Fiatal diakónusként 355-ben elhagyta Franciaországot, mivel álmában utasítást kapott, hogy térjen vissza szülőföldjére, Pannóniába és ott hirdesse Krisztus igazságát. Hazatérése után Savariában, a mai Szombathelyen kezdte meg térítő munkáját. Édesanyját is a keresztény hitre vezette és megkeresztelte. A kőkút helyén, amelynek vizével a hagyomány szerint megkeresztelte édesanyját, ma Rumi Rajki István Szent Mártont ábrázoló szobra áll.

Az Elvitt engem Jézushoz című pályázat keretében olyan tanúságtételeket várunk, amelyek azt mutatják be, hogy valaki hogyan segített egy családtagot, távolabbi rokont vagy munkatársat, ismerőst Krisztusra rátalálni vagy Hozzá visszatérni.

A pályázattal nem csupán Szent Márton életének példájára szeretnénk felhívni a figyelmet, hanem az irgalmasság lelki cselekedeteire, mások jóra intésére, megtérésre hívására, azaz az evangelizációra is.
Az evangelizáció a családban kezdődik. Ezért volt olyan fontos a fiatal Mártonnak, hogy édesanyját a hitre vezesse.
A családon belüli hitre vezetésnek, a családtag Jézushoz vezetésének sokféle útja lehet. Van olyan család, ahol az édesanya vagy édesapa imádkozza ki gyermeke Jézushoz térését és van olyan, ahol a hittanra beiratkozó gyermek vezeti el vagy vezeti vissza szüleit Istenhez.
A pályázattal követendő példát is szeretnénk adni arra, hogy a családtagok élő hite miként válhat példává, úttá a nem hívő vagy az élő istenkapcsolattal nem rendelkező családtagok számára.

A pályázat leírása

Pályázatot adhat be:

az a családtag, aki valamelyik családtagját (ismerősét) vitte el vagy vitte vissza Jézushoz;
aki valamelyik családtagja (ismerőse) révén talált rá vagy talált vissza a hitre;
az a családtag (ismerős), aki hitelesen leírja a családjukban megtörtént Jézushoz térés történetét.

A családtagok közösen is pályázhatnak.

Pályázat adható be akkor is, ha a hitre találó, illetve a hitre vezető személyek nem közvetlen családtagok, nem rokonok, de Krisztusban testvérek.

A nevezés alsó korhatára: 12 év

Tartalmi követelmény:
A pályaműnek be kell mutatnia a Jézushoz térés/visszatérés folyamatát, azt, honnan indult és hova jutott a Jézushoz vitt családtag. Örömmel vennénk a Jézushoz fűződő kapcsolat bemutatását is, illetve azt, hogy régebbi megtérés esetén hogyan alakult ez a kapcsolat és hogyan alakította át a megtérő életét.

Műfaji szempontból rövid, novellaszerű elbeszéléseket várunk. A „levél” műfaj is megengedett.

Terjedelem: 1500–4000 karakter (szóközzel)
Formátum: lehetőleg digitális

A fődíj:
egy két személyre szóló hétvége: választás szerint Pannonhalmán, a Szent Jakab Vendégházban, Szombathelyen, a Martineum Felnőttképző Akadémián vagy nemzeti kegyhelyünkön, Mátraverebély-Szentkúton, a zarándokházban
egy egy évre szóló Új Ember-előfizetés

A legjobb pályamunkákat a KATTÁRS rendezvény keretében bemutatjuk, emellett a szerző hozzájárulásával a rendezvény honlapján és a katolikus médiában is közzétesszük.

Beadási határidő: 2016. augusztus 1.

A pályaműveket a palyazat@kattars.hu e-mail címre várjuk.
(Postacímünk: MKPK Caritas in Veritate Bizottsága, 1068 Budapest, Városligeti fasor 42.)

A pályázathoz kérjük mellékelni: a pályázó nevét, életkorát, e-mail címét, postai címét, telefonos elérhetőségét (kiskorú esetében a szülő elérhetőségét is kérjük).
A pályázó kérheti anonimitásának megőrzését, azonban ebben az esetben is szükséges a személyes adatok megadása.

Zsűri: katolikus sajtóban dolgozókból, illetve klerikusokból, szerzetesekből és világiakból áll testület

Eredményhirdetés: a KATTÁRS rendezvényen, Budapesten, 2016. szeptember 17-én.

Yad Vasem tanulmányút és továbbképzés 2016 (PÁLYÁZAT)

Az elmúlt ősszel a jeruzsálemi Yad Vashem Intézetben (www.yadvashem.org) vettem részt egy pedagógus továbbképzésen. A tanfolyam lényege elsősorban az volt, hogy egy szemléletet, gondolkodásmódot adjon át a holokausztról és annak tanításáról. Ez a képzés egy nemzetközi oktatási rendszer (The International School for Holocaust Studies) része, amelyben foglalkoznak a diákokkal közvetlenül is és a tanároknak is nyújtanak módszertani segítséget. Magyarországról kb. tizenöt éve járnak ki pedagógusok (évente húszan – harmincan) Jeruzsálembe. Az utazás költségeit az Emmi, a kint tartózkodás költségeit a Yad Vashem finanszírozta. Szeretném veletek megosztani egy-két mondatban (12 pontban) a kint tanultak számomra megértett magvát, lényegét.

Most lehet pályázni a 2016-os továbbképzésen való részvételre!
http://www.kormany.hu/hu/dok?source=2&type=206#!DocumentBrowse
A pályázati dokumentációs anyag:
https://drive.google.com/file/d/0B5lAGRCdn0-leUNzUjlva1FMZ2c/view?usp=sharing
Határidő: 2016. július 15.

Kilátás a Yad Vashem Intézetből

A Yad Vashem pedagógiai koncepciója (Zsódi Viktor szerint!)

1. A holokauszttal való foglalkozásnak, törődésnek három „nyelve” van:

- a történelem (történettudomány) nyelve

- az emlékezés (liturgia, rítus) nyelve

- a pedagógia (tanítás) nyelve

2. A tanítást nem a holokauszt konkrét eseményeivel kezdjük, hanem a zsidó élet bemutatásával a holokauszt előtt. Fontos bemutatni, hogy mi is veszett el a holokausztban. Arcot kell adni az áldozatoknak. Jó bemutatni, hogy milyen színes és értékes volt egy-egy zsidó közösség.

Chava Baruch, a továbbképzés vezetője

3. Nem szabad és nem kell hullahegyekkel sokkolni a diákokat. Az ilyen szörnyűségekkel való mértéktelen traktálás sokszor pont az ellenkezőjét éri el, a traumatizált személy (diák) inkább kizárja az életéből - gondolataiból ezeket az információkat.

Érdekes: a Yad Vashem múzeumában is „aránylag” kis rész foglalkozik a megsemmisítő táborokkal és a gázkamrákkal és nincsenek hullahalmokat bemutató óriási képek sem. (Ezekhez a borzalmakhoz hozzá is lehet szokni, ez történt a náci katonákkal is, ez történhet azokkal is, akiket folyamatosan ilyen információkkal, képekkel-filmekkel bombáznak.)

4. Ne statisztikai adatokkal mutassuk be a holokausztot. Egy számon sokkal „könnyebb” átlépni, legyen az bármilyen nagy is, mint az egyes személyek történetén. Milliós számokkal és magas százalékos arányokkal egy gyerek, diák nem tud mit kezdeni.

5. Személyes történeteket mondjunk el, meséljünk el. Adjuk vissza az áldozatok nevét és arcát. Akik csak egy szám voltak a koncentrációs táborban - vagy az sem - kaphassák vissza identitásukat. Érdemes minden korosztályban egy-egy személyes élettörténeten keresztül (pl. napló) bemutatni az eseményeket. Egy óvodásnak és/vagy alsósnak is lehet mesélni a holokausztról úgy, hogy a végén semmi esetre sem traumatizáljuk őket. A kicsiknek olyan történeteket meséljünk, amiben a túlélés lehetősége megmaradt, ahol valaki túlélte az eseményeket.

Jeruzsálemi városnézés

6. Valójában a koncepció a gyilkos dolog és nem - elsősorban - a gázkamra. Ezt érzékeltetni kell a pedagógiai koncepciónkban.

7. Ne csak az áldozatokról beszéljünk. Fontos, hogy beszéljünk a:

- csendes szemlélőkről

- mentőkről

- tettesekről is.

Itt is fontos egy-egy személyen keresztül bemutatni azt, hogy ki-ki hogyan jutott odáig, hogy tettes vagy mentő lett, vagy miért is maradt csendes szemlélő.

8. Nem szabad dramatizálni a történetet az osztályteremben, a diákok között. (Mert vannak olyan /kétes elméjű/ tanárok, akik eljátszatják a szelektálást, deportálást, gázkamrát a diákokkal.)

9. Filmek használata a holokauszt oktatásában: Óvatosan kell használni, mert a játékfilmek és a dokumentumfilmek egyaránt felkorbácsolnak bizonyos érzelmeket, amik hátráltathatják az események megértését és feldolgozását.

10. Nagyon vigyázni kell az elkövetőkkel kapcsolatban, mert emberekről beszélünk, ugyanolyan emberekről, mint mi. A fő kérdés az: hogyan tudott egy normális ember elkövetővé válni? Az elkövetők nem démonok, hanem emberek, olyanok, mint mi és mindannyian potenciális elkövetők vagyunk, lehetünk.

11. Azért kell beszélni a holokausztról, hogy a csendes szemlélőket megértsük és, hogy mi ne legyünk bámészkodók és passzív szemlélők. Felelősséget kell vállalnunk, hogy mit teszünk a saját szerepeinkben.

12. A holokauszt témájába be kell vezetni és ki kell vezetni a diákokat. Nem lehet a gyerekeket magukra hagyni, hogy majd maguk megértik pl. a filmeket.

Összefoglalásként: Nem cél a borzongás és nem cél a minél több információ (statisztika, technika) átadása. A célunk az áldozatok nevének és arcának visszaadása lehet és a jövő nemzedékek felelősségre tanítása.

36 éve hunyt el Öveges József piarista

Öveges József (Páka, 1895. november 10. – Budapest, 1979. szeptember 4.) piarista szerzetes, pap, tanár. Szuggesztív tanáregyéniség volt, a televízió 1957-es megnyitó műsorában már fél órát kapott, amelynek igen jó visszhangja lett. Ezután 12 éven át mutatta be közérthető, ízes magyar nyelven fizikai kísérleteit a képernyőn - milliók érdeklődését keltve fel a hangtani, hőtani, fénytani és elektromos jelenségek iránt. Havonta jelentkezett műsorával, igazi tévésztár lett, a televízió 100 kérdés - 100 felelet című műsorát is vezette 1958-69 között. 1946-os megalapításától szerzője, később szerkesztője volt az Élet és Tudomány című lapnak. (forrás)

Öveges József: Dicsértessék az Úr Jézus…

Dicsértessék az Úr Jézus, akin botránkoztak farizeusok és írástudók.

Dicsértessék az aranyszandálos előkelőségek között mezítlábos Jézus.

Dicsértessék Jézus, az Isten Fia, aki nem rabszolgáktól cipelt, drágakövekkel kirakott hordszéken, hanem kölcsönszamár hátán haladt virágesős úton a hozsannázó nép között.

Dicsérjük Jézust, aki nem vetett gyilkos követ a házasságtörő asszonyra, hanem kimentette a törvényesen felhatalmazott, hóhéri kötelességük teljesítésére készülő ember-testvérei közül.

Dicsérjük Jézust, aki az őt háromszor megtagadó Péterre bízta a mennyország kulcsait.

Dicsérjük Jézust, az Isten Fiát, aki meglátogatta a megvetett vámost és szállást vett nála.

Kövessük Jézust, adjuk meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené.

Kövessük Jézust, viselkedjünk töviskoszorúzva is mint Isten fiai.

Segíts Jézus, hogy megnevelhessük a farizeusokat, feleslegessé tehessük a hóhérokat és jó szándékukat valóra válthassák a pilátusok.

Keresztre feszített Jézus, jöjjön el a te országod, ahol egymást szerető, boldog emberiség bírja ezt a gyönyörű Földet és él bőséges gyümölcseivel.

(Vigilia 35 (1970/12) 860—861.)

Nyeste Pál SchP írása Öveges József piarista tanárról

Erkölcsteológia (források)

Kedves Hittanár Kollégák!

Biztos sokan elkészítették már a nyáron tanmenetüket, de talán vannak még velem együtt olyanok, akik most is keresgélnek anyagokat a munkához. Nekik szeretném megkönnyíteni - ha csak egy kicsit is - az életüket azzal, hogy az erkölcsteológia (morális) néhány forrását itt, egy helyen összegyűjtöm. Természetesen ez nem oldja meg a hittanárok életét - mert a jó téma, anyag kiválasztása legalább akkora, ha nem nagyobb feladat, mint magának a tanórának a megtartása - de talán ötletadónak jó lehet.

a szerk.

1. Katolikus kerettanterv (részlet: 11. évfolyam - erkölcstan)

(forrás: www.kpszti.hu)

2. Medvigy Mihály Sch.P.: Erkölcstani jegyzetek

(forrás: www.esztergomi-ersekseg.hu)

3. Tuba Iván Sch.P.: Keresztény erkölcstan

(forrás: www.sapientia.hu)

4. Nemes György Sch.P.: Az erkölcsteológia vázlatos áttekintése

(forrás: www.ppek.hu)

5. Nemes György Sch.P.: Kommunikáció igazságosságban és szeretetben

(forrás: www.ppek.hu)

6. Richard M. Gula: Morálteológia bevezető

(forrás: www.gff-szeged.hu)

7. Turay Alfréd (szerk.): Szemelvénygyűjtemény

(forrás: www.kpszti.hu)

8. Turay Alfréd: Az ember és az erkölcs

(forrás: www.vaciegyhazmegye.hu)

9. Veres András: Erkölcsteológia

(forrás: www.kpszti.hu)

és néhány jól használható "civil" vagy "ofi"-s anyag etikából:

10. Etika kísérleti tankönyv

(forrás: www.ofi.hu)

11. Etika tanmenetjavaslat

(forrás: www.ofi.hu)

Pilinszky János:

Veni Sancte…

(Új Ember, 1960. szeptember 4.)

Szeptemberben nyit az iskola. Van-e szebb a kezdet szépségénél? Mikor a sportpálya salakján a futók lekuporodnak a startvonalra, s vékonyka füstöt eresztve eldördül az indítópisztoly? Szabad a pálya, s ismeretlen!
Sose fogom elfelejteni az új könyvek, az új tanárok, az új tantárgyak keltette bizonytalan izgalmat. Iskolaév kezdetén csaknem mindig verőfényes volt az idő, afféle „megbízható” szeptemberi ragyogás fogadott.
Minden érkező gyerek jelentett valami meglepetést. Volt, aki egyetlen nyáron fejjel magasabbra nőtt, volt, aki szerecsenfeketére barnult, s volt, akin éppen az volt a meglepő, hogy semmit se változott. De valami újat mindenki hozott magával: nyári emlékeket, s a viszontlátás örömét.
De a kezdet igazi áhítatát a templomban éltük át. Itt, mint egy nagy bárkában, mennyei hajón, mely most készült felszedni horgonyát, kicsinyek-nagyok mindannyian együtt voltunk. S felsős korunkban már tudtuk azt is, hogy a tudás és felismerés mennyire Istentől való, s már ismertük a költőket, kik a Szentlélek sugalló erejét, ihletük hevét, szellemük megvilágosodását művészi remekeikben megörökítették. Sejtettük már, hogy az apostolok húsvétja, Saul megvilágosodása mit jelentett. Hogy vallásunkban a szeretet mellett a tudás, az igazság felismerése, a teljes valóság megsejtése a legfőbb eszmény és feladat.
Huxley valahol azt írja, hogy intelligencia nélkül nincs jóság, s a Szentírás ebben valóban felülmúlhatatlanul realista. A Fiúisten megváltó művét szinte azonnal nyomon követi a Szentlélek eljövetele, mit költői szavakkal bátran nevezhetnénk az értelem megváltásának. S az értelem ellen lázadó szekták, korok, áramlatok ellen az egyház sose lankadt ezt hangsúlyozni: a megvilágosodott értelem sorsdöntő szerepét életünkben.
Ez jut eszembe mindig Veni Sancte idején. S az, hogy ez a Veni Sancte-hangulat azóta is egész életemre elkísért, nem dátumhoz kötve, hanem mindenféle munkám kezdetén. Mert a kisdiák, aki a templompadban kuporogva kéri Isten megvilágosító kegyelmét, nem sokban s talán semmiben sem különbözik a férfitől, aki munkája fölé hajol, s az öregtől, aki élete mélységei fölött most már az egész értelmére figyel elcsöndesedő szívével.

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt.